Category Archives: olvasás

Mi alapján értékelek egy könyvet?

03 szerda aug 2011

Posted by in olvasás

≈ Leave a comment

Tags

Ez a bejegyzés „Az olvasás 7 hete” keretében született. (Megkésve, de törve nem, visszatérve jól megérdemelt szabadságomról.)

Gondolkodtam, hogyan is lehetne megválaszolni ezt a kérdést. Mert a zsigereinkben érezzük, amikor egy könyv jó. Ha szinte faljuk, alig tudjuk letenni, magával ragad. Mégis, mi az, ami odaszegez bennünket, és sajnáljuk amikor az utolsó betű is elfogyott?

Az egyik a történet. Több okból olvasunk könyvet, tanulni akarunk, információkat szerezni, szórakozni, vagy csak érdekel egy téma. Hoppá! Most jövök rá, hogy nem lehet egy kalap alá sorolni a szakkönyveket, tankönyveket, szórakoztató irodalmat, mivel mindegyik mást oknál fogva értékes. Maradjunk akkor a szórakoztató irodalomnál az egyszerűség kedvéért!

Szóval a történet legyen izgalmas! Legyen veszély, amivel meg kell küzdenie a főszereplőnek. Legyen tét, amiért érdemes harcolni – nem feltétlenül szó szerinti értelemben. Legyen fordulatos, lehetőleg ne találjam ki jó előre hogyan fog végződni. Legyen eleje és vége, ne csapongjon céltalanul.

A szereplők legyenek összetettek. A mellékszereplőknél még elmegy ha sablonosak, de a fontosabb szereplőknek legyenek vágyaik, hibáik, céljaik, szenvedjenek bizonyos dolgoktól, vagy örüljenek nekik. Egyszóval éljenek.

Szóhasználat. Az egyik író azt tanácsolja tanítványainak, hogy használjanak ritka szavakat, amelyeknek kevesen tudják a pontos jelentését. Ettől műveltebbnek, hozzáértőbbnek, magasabb irodalmi műveltségűnek tűnnek. Hülyeség. A sok mély-értelműnek szánt, közember számára érthetetlen kifejezés csak ködösít és nehezíti az olvasást. Tetszik, ha az író olyan szavakat használ, amelyeket a köznapi nyelvben ritkán mondunk, de mindenki tudja mit jelentenek. Ez színesíti a sztorit. De ne bonyolítsuk túl!

Fontosnak tartom a fogalmazást, mondatszerkesztést. Nem szívlelem a hosszú körmondatokat, viszont értékelem, ha az író tudja mikor milyen mondatokat kell használni. Itt most arra utalok, hogy a hosszabb, leíró mondatok lassabb, nyugodtabb, a rövid mondatok pörgősebb, feszültebb hangulatot hoznak létre.

Mindezeknek a téma és a zsáner ad keretet. Talán ezt veszem figyelembe elsőnek, amikor egy könyvet kiválasztok olvasásra. Mindenkinek megvan a szíve csücske, az enyém a scifi és a krimi. Jó, ha a könyv illeszkedik ezekbe, nagyon nehéz jó kereszt-zsáner történetet írni.

E-book vagy könyv?

15 péntek júl 2011

Posted by in olvasás

≈ Leave a comment

Tags

, , ,

Ez a bejegyzés „Az olvasás 7 hete” keretében született. kindle3

Tavaly ősszel vettem egy Kindle olvasót az Amazontól. Azóta ritkán olvasok papír könyvet. Miért?

  • Könnyebb beszerezni az elektronikus könyveket. Kényelmes típus vagyok, ha valamit el lehet intézni a karosszékből, akkor nem bumlizok be a városba. Sokat olvasok  angolul, a neten tonnaszám vannak jó könyvek.
  • Olcsóbbak. Ha valaki figyelemmel követi, ami az Amazonon folyik tudja, hogy már 99 centért is lehet könyvet venni. Nem nem igaz, hogy az olcsó húsnak híg a leve. Nagyon sok jó könyv van fenn olcsón, egy, két, három dollárért, csak meg kell nézni az ajánlásokat és értékelést mielőtt vásárol az ember. De ne nézzük a szélsőséges egy dolláros árat, vegyünk egy befutott bestseller írót. Kedvencem, Lee Child könyvét tíz-tizenöt dollár között tudom megvenni, legalább öt dollárral kevesebbért, mint a papírkönyvet. Ha olcsóbbak a könyvek, többet tudok olvasni.
  • Ingyen is lehet könyvhöz jutni. Nem, nem kalózmásolatról beszélek! A MOLY-on kívül két angol nyelvű olvasói közösségnek, a Goodreads-nek és a LibraryThing-nek vagyok a tagja. Rendszeresen hozzá lehet jutni ingyen könyvekhez ismertető írásáért cserébe. Időnként belebotlom gyenge írásokba, de java része jó könyv. Más helyeken is lehet promóciókat találni, ha keres az ember.
  • Sok könyv elfér rajta. Utazáshoz jól jön, ha kis helyen elfér akár az egész házi könyvtárad.
  • Kényelmes. Kezdek elszokni attól, hogy egy-egy vastagabb könyvet szinte szét kell feszíteni, hogy a közepén lévő szöveget is olvasni tudjam. Azon kívül letehetem magam elé az asztalra, nem csukódik be magától.
  • Szótár van rajta, aminek nagy hasznát veszem angol könyvek olvasásakor. A minap papír könyvet olvastam, és szinte zavart, hogy egy gombnyomással nem tudtam megnézni az ismeretlen szó jelentését.

Mi lenne jó? Nagyobb választék magyar e-könyvekből.

Nem tökéletes, nyilván a hagyományos könyv hívei ezer ellenérvet tudnak felhozni (ezért van kommentelési lehetőség), de végül is ez a belyegyzés arról szól, hogy nekem miért e-könyv.

Az első könyvélmények

08 péntek júl 2011

Posted by in olvasás

≈ 1 Comment

Tags

, ,

Ez a bejegyzés „Az olvasás 7 hete” keretében született.

Az a helyzet, hogy nem emlékszem melyik volt az első könyv amit olvastam. Biztosan nem a Micimackó, akkoriban még nem volt ilyen népszerű. Talán a Hetvenhét magyar népmese?

Az első amire élénken emlékszem a Winnetou volt. Mind a négy kötetet olvastam, teljesen magával ragadott a vadnyugat világa. Az az időszak volt, amikor cowboy-osat játszottunk a falusi búcsúban zsebpénzből vásárolt pisztollyal, ami igazán durrant, mert patronnal működött. A frászt hoztuk a gyanútlan rokonokra. Az az időszak volt, amikor nyilat készítettünk a patakparti fák ágaiból, és nyílvesszőt a patakban növő nádból. Büszkén dagadt a mellkasunk amikor célba találtunk vele. Az az időszak volt, amikor félelmet nem ismerő, vagány párbajhősök voltunk, akik megvédik a gyengéket, és elbánnak a gonosszal.

Akkoriban fogalmam sem volt a cselekményről, karakterek jellemzéséről, feszültségről, párbeszédekről. Nem analizáltam olvasás közben, hogy túl sok-e a leírás, többdimenziósak-e a szereplők, és a krízis tétje elég nagy-e. Az sem érdekelt, hogy a fogalmazás irodalmi szintű-e. Csak faltam a könyvet, izgultam a szereplőkért, és elégedetten csuktam be miután a rosszfiú megbűnhődött.

Most, hogy erről írok elgondolkodom némely mai kritikuson. Fanyalognak, ha nem elég irodalmi a mű, és odamondogatnak, bármilyen hiányosságot találnak. Elfelejtik, hogy az olvasóközönség nagy része nem elemzés céljából vette meg a könyvet, hanem hogy szórakozzon. Nem kell tökéletesnek lenni, csak ragadjon ki egy időre a hétköznapokból, dobogtassa meg a szívünket, és hitesse el velünk, hogy részese voltunk a kalandnak.